Hedda, aki újsàgíróként dolgozott egy női magazinnàl, szorosan tette ajkai közé a tollat,amivel épp hatàridő naplójàba készült kihúzni a hetek csütörtökeit,mert hosszas ràgódàs utàn úgy döntött,ezt a napot lelki tàrsànak szenteli életéből.
Nem erotikus tollràgàs volt ez duzzadt ajkai között,ahogy egy nő hosszasan vàgyakozik az imàdott pasi utàn,gondolatai nem az afrodiziàkumok,a csipkés harisnykötők, a bonbonok,a pezsgők a selyem àgynemű körül forogtak,hanem inkàbb idegesen ràgcsàlta az újsàg repitolljàt,olyan idegesen,hogy szét is ràgta,és kénytelen volt kiköpni a leràgott darabot.
-Megvagy-kiàlltott hangosan,ami egy kicsit furcsa volt a szerkesztőségben,de a körülötte ülő nők annyira besavanyodtak màr a szenvedélymentes élettől,hogy fel sem tűnt nekik Hedda kiàltàsa.
-Megszívatlak,-gondolta magàban.
S hogy miért is..Oké az élet igazsàgait hagyjuk,mert valahogy mindig lemarad az i-betű.Valahogy mindig szar az időzítés.Hedda elég jól körüljàrta màr a témàt,màr a lelki tàrs témàjàt,Ennél a pasinàl màr az első pillanatban érezte, Úr Isten meg van,amikor azzal is tisztàban volt, hogy ez egy kegyelmi àllapot,màsok nemhogy ezt az érzést keresik egész életükben,de még a létezéséről sem tudnak.
-Hànyszor gondolsz rà egy nap.-kérdezte Hedda baràtnőjje egy kàvézàs alkalmàval,és Hedda abban a pillanatban vilàgosodott meg, mert kapàsból leüvöltötte baràtnőjét-hàt nem érted.;ennek a fajta talàlkozàsnak, az a bizonyossàga,hogy független az idő illuziójàtól,hogy több ezer km vàlaszt el egymàstól,lélekben mindig vele vagy,folyton ott ül a kis agyadban,vele együtt lüktetsz,,lélegzel. És igen vannak pasik,akik spirituàlisan felfogjàk,hogy meg van a nagy Ő,de maradnak tovàbbra is a langymeleg szar hàzassàguk képzelt biztonsàgàban.Mert azt hiszik,örökké élünk.Mert félnek önnön lényük valós tartalmànak egyetlen centijét is felvàllalni.És persze ott az asszony,aki zsarolja,gyakorlatilag az orrànàl fogva vezette az elmúlt 20 évben,de inkàbb meg maradsz Nekik àbràndnak.Azt hiszik,ha egyszer talàlkozol a màsik feleddel,ez annyira hétköznapi, gyakran előforduló esemény,mint a levegővétel.Hedda mindezt akkor fogalmazta meg magànak,amikor azon az esős szerdai reggelen az irodàjàban olvasott e-mailben a pasi lemondta a két hete lebeszélt délutàni kàvét, mert a feleségét kell valami kontrollvizsgàlatra vinnie. És pont ez volt Hedda szàmàra a lényeg.Neki nem a szex kellett, a lélektàrs egy sokkal magasabb rezgésű dolog.Peter volt az egyetlen pasi az életében,aki mellett biztonsàgban érezte magàt,aki mellett egyenletesen vert a szíve.Ez a kapcsolat nem az otthon meg nem kapott oràlis,anàlis,tejszínhabos lepedőakrobatizmusról szólt…A végtelenről,az örökkévalósàgról,az egységtudatról, a rezgésszàmemelkedésről,és Hedda előtt bizony kígyózó sorban àlltak a pasik,ő mégis úgy döntött,nem fogja hazugsàgban leélni az életét,hiszen ha nem lehet együtt a màsik felével,minden màs csak színjàték lenne.Ja,egyébként a lelkitàrs megtalàlàsànak màsik ismérve,hogy jöhet veled szemben Richard Gere is,annak is nemet mondasz ebben az esetben.Jó-gondolta Hedda; akkor megszívatom.Mindent megkap az àgyban,amit otthon nem,higgye csak szerelemnek az egészet.Ez az-gondolta magàban,jàtsszunk szerelmet,légyottokat,legyenek szerelem-csütörtökök.Ha dob szerdàn,akkor legyen így.
Gyorsan kiszaladt egy kàvéért,amivel együtt vette be béta blokkolójàt,mert szívritmuszavara volt tíz éve,amióta először életében felfogta,mi is történt vele valójàban.Egyszerűen ilyenkor úgy érzed,minden nélküle töltött pillanat,elvesztegetett idő.
A hasznàlhatatlannà ràgott tollat a közelében àlló szemeteskosàrba köpte,és piros filctollal húzta keresztbe naptàràban a csütörtököket.Hazafelé menet a könyvtàrban “stratégiai”könyveket kölcsönzött,majd beugrott kozmetikusàhoz egy teljes intimgyantàra.kozmetikusa nagy meglepetésére Hedda egy szisszenés nélkül tűrte a gigafàjdalmat,àllítólag màs nők ilyenkor màr könnyeznek,de Hedda tudta,ez a fàjdalom semmi ahhoz képest,amikor csak félig létezel….
