1.0Tápoldat Művi(l)ághozhttps://vagina.cafeblog.huRácz Gabriellahttps://vagina.cafeblog.hu/author/racz-gabriella/<img class="alignleft" style="margin: 5px" src="https://vagina.cafeblog.hu/files/2013/01/love_triangle_by_iann71.jpg" alt="Szerelmi háromszög" width="240" height="316" />Vera két dologgal nem volt tisztában aznap reggel: hol van, és vajon ki fekszik mellette az ágyban. A vakító napfényben kirajzolódó férfitest nyugodtan szuszogott mellette. - Úr Isten! - gondolta Vera - szóval mégis képes volt rá! Annyi éven át bizonygatta, hogy a nők teljesen másképp működnek, mint a férfiak. A nők csak őszintén, lélekből tudnak szeretkezni, és íme itt a bizonyíték: egy vadidegen helyen, egy vadidegen férfi ágyában ébredni, szerelmet hazudni, s ezt önmagának bevallani, irtó jó volt. A szoba kellemes. meleg színek. Puha takaró. A pasi kimondottan jóképű. Rémlett, hogy táncoltak az esti buliban és az is rémlett..., de mi is????? <!--more--> SZszszszsz! Atya Isten! - hasított Vera fejébe a fájdalom a másnaposságtól. Észrevétlenül próbált lecsusszanni az ágyról, nehogy felébressze az ismeretlen férfit. Nem akart kínos szituációt. Nem érdekelte a családja, a világnézete. Nem akart mesélni a családjáról, a világnézetéről. Nem volt kedve politizálni, idegen szavakat használni. Tegnap este, annyira várta András hívását. Mindhiába. Annyira vágyott az ölelésére. Hiába. És most itt van. OK! - gondolta Vera - mától új világnézet. A régi, mely szerint a nő csak lélekből képesek szeretkezni, megdőlt, mint annyi más is a 30 év alatt. A Mikulás, a nyuszi, a krampusz, a Jézuska, és Apám is lejött a Parnasszusról. Persze ettől még szeretem, és december 6-án várom a Télapót. A nagyanyám negédes mennyország sztoriját is muszáj mindig végig hallgatnom. E szerint a saját magunk által kreált meséink miatt csalódnánk folyton? Nem is értem - gondolta Vera, mielőtt ráhúzta volna gyerekkori meséire a végítéletet, hiszen minden történet így kezdődött: "egyszer volt, hol nem volt..." és itt a lényeg: mert amikor eljött a királyfi, felébredt álmából, a gonosz jóvá változott, a rút széppé, a hazug igazzá lalalala..., mert mind így kezdődik: EGYSZER VOLT! Többet sosem! Vera vidáman rúgta a havat, rótta az utcákat és tovább álmodozott. Megígérte magának, sohasem csapja be gyermekét, örök érvényűnek tűnő történetekkel. Nem akarja, hogy a lánya is hiába várja, hiába hívja, hiába ölelje. A francba! Nem kell azt hinni, hogy a bók, esküszó! A csók sem örök pecsét! Ennyi - konstatálta Vera, miközben megcsörrent kabátzsebében a mobilja. - Szia Drága! - szólalt meg András a vonal másik oldalán. Az esti Mikulással érkezem. Rendben? - Abban az esetben - kuncogott Vera -, ha a mondatot másképp kezded. - Hogy? - csodálkozott András. - Egyszer volt, hol nem volt.rich