Nyál – Csipa Szerelem

2013 február 5. | Szerző: Rácz Gabriella

A srác árgus szemekkel nézi barátnőjét, szorosan átöleli testét, simogatja fenekét a villamos megállóban.

– Szeretlek – mondja, hosszan a lány szemébe nézve.

– Én is! – válaszol az imádott lény.

Már kezdek örülni: rohanó, agyonglobalizálódott, elgépiesedett világunkban van szerelem! (hurrá)

Egymásba kulcsolódó kezek, beszédes csend…

Ez már egy kicsit gyanús. (Tapasztalataim szerint a szerelmes párok nem beszélgetnek egymással. Ez viszont gáz.)

Pedig a jelenet – akár – festői is lehetne: a tavasz illata. Hihetetlen, de az idén is eljött, az égen bárányfelhők! Olyan nagy, habosak! A fülemben: George Michael.

Aztán a srác hirtelen köp egyet az útpadkára. A csaj röhögni kezd. (de min?) Hát persze, a képlet egyszerű. A derű tárgya: milyen hosszan tudja tartani a barátja a nyálát, hogy a szájától egészen az útpadkáig érjen.

Stopper indul.

Bennem is. Igaz, nem a nyálé, hanem az erkölcsi. (van még ilyen?)

Nyálstopper leáll. Erkölcsi bennem tovább ketyeg. (tovább…)

A Férfi, a szőlő és a húsleves

2013 február 3. | Szerző: Rácz Gabriella

– A fenekét engedje már lejjebb, és lazítson – rivallt a nőgyógyász Verára a vizsgáló asztalon – különben nem tudom megvizsgálni.

– Mennyire kiszolgáltatott egy helyzet! – gondolta Vera – N és persze lazítsak is.

Vera behunyta szemeit, és nem törődött az orvos szavaival. Mély lélegzetet vett, a többit a dokira bízta. Meggyőződése volt, minden előzetes aggodalma ellenére, nem lesz semmi baj. A reggel vidáman indult: a kávé illata, András ölelése az ágyban….A vizsgálóban dermedt csendre lett figyelmes, amikor az orvos, az orra hegyére lecsúszott szemüvege mögül vizsgálta, a csipeszével kihalászott “valamit”. (tovább…)

Boldognak tűnnek

2013 február 2. | Szerző: Rácz Gabriella

– Szszszsz! A francba! – Hetvenhattal belehajtok az 50-be!

Ablak leenged, az arcomon alázat.

– Hova rohan ennyire? – kérdezi a rendőr.

– Vizsgázni. – hangzik el a flegma felelet.

– Áhá! Jog? – kérdezi kéjes vigyorral.

– Igen. – válaszolom.

Személyi, jogsi, forgalmi helyett, intimbetét, szempillaspirál, és blokkok között kotorászom. Majd elhúzódó beazonosításom után, szőkeségemnek köszönhetően 3 ezerrel megúszom.

Ablak fel, padlógáz.

– Minden rendben? – kérdezi telefonon Anyám.

– Persze – válaszolom.

– Szeresed már egy kicsit magad, és békülj meg a “globális felmelegedéssel”! – jó biztatás ez egy olyanfajta csajnak, mint én, ért hozzám, ismer.

Kacagok. A csekken, amit a rendőr a kezembe nyomott, és vezetés közben a kormányhoz szorítok, már megelőlegezte nekem a doktori jelzőt. (tovább…)