Nyál – Csipa Szerelem

2013 február 5. | Szerző: Rácz Gabriella

A srác árgus szemekkel nézi barátnőjét, szorosan átöleli testét, simogatja fenekét a villamos megállóban.

– Szeretlek – mondja, hosszan a lány szemébe nézve.

– Én is! – válaszol az imádott lény.

Már kezdek örülni: rohanó, agyonglobalizálódott, elgépiesedett világunkban van szerelem! (hurrá)

Egymásba kulcsolódó kezek, beszédes csend…

Ez már egy kicsit gyanús. (Tapasztalataim szerint a szerelmes párok nem beszélgetnek egymással. Ez viszont gáz.)

Pedig a jelenet – akár – festői is lehetne: a tavasz illata. Hihetetlen, de az idén is eljött, az égen bárányfelhők! Olyan nagy, habosak! A fülemben: George Michael.

Aztán a srác hirtelen köp egyet az útpadkára. A csaj röhögni kezd. (de min?) Hát persze, a képlet egyszerű. A derű tárgya: milyen hosszan tudja tartani a barátja a nyálát, hogy a szájától egészen az útpadkáig érjen.

Stopper indul.

Bennem is. Igaz, nem a nyálé, hanem az erkölcsi. (van még ilyen?)

Nyálstopper leáll. Erkölcsi bennem tovább ketyeg. (tovább…)