HIT!

2013 október 3. | Szerző: Rácz Gabriella

Azt hiszem ma megfogalmazódott bennem: abszolút terápiás célból vetettem bele magam a munkába, az írásba. Nem akarok a fájdalomról írni, mert ez egy olyan emóció, amit mindenki másképp, másként él meg…..,de a fene egye meg, amikor már azt hiszed, túl vagy rajta, vagy egy kicsit könnyebb, mindig elhangzik egy mondat, egy szó. Meglátsz egy színt, hallasz egy dallamot, vagy meglátsz egy képet.

Elhangzik egy mondat, és te újra és újra belehalsz. Egyik ismerősöm szerint kellene egy AHA- élmény, ami felül írja az életem feldolgozatlan dolgait, és aztán rájössz, nem is akarod igazán feldolgozni, mert abból merítesz. Van, aki fájdalomból ír, alkot, csinál egy festményt. Van,  aki örömből. Nem akarok sebeket nyalogatni, mert semmi értelme. Már rég tudom, mekkora hülyeségeket csináltam, de ember vagyok, és mivel ember vagyok, gyarló is egyben, meg minden. (tovább…)

MIND-EGY

2013 február 7. | Szerző: Rácz Gabriella

Vigyázat! Öveket bekötni! – csak spirituálisaknak, de felőlem Őrültnek is nevezhetsz, nekem MIND-EGY!

Talán érezted már Te is úgy, hogy Ő az igazi? Igen, talán beszéltél már valakivel egy üzleti találkozó után több órán keresztül (persze akkor nem tudod, mert olyankor megszűnik az idő), olyan közelségben és mélységben valakivel, mint még soha. Itt nem kellett feliratozni a látszólagos mondatok elhangzásánál a lélek nyelvét, mint abban a bizonyos Woody Allen filmben, mert itt nem volt tabu. Nincsenek “időjárás-gondolatok”, az “annyira régen vártalak-helyett”.

Talán magam is nehezen hiszem el, de megtörtént… A sztori akkor, két évvel ezelőtt kezdődött. Aztán Ő elment. És én is. Tapasztalni, még inkább keresni, jobban fürdőzni a fájdalomban, a másik hiányában.

Innen visszafelé nézve, a pontok, minden egyes pont összeáll, mi több összekapcsolódik. De akkor, két évvel ezelőtt ezt nem is sejtettem.

(tovább…)