Tápoldat művirághoz

2013 január 29. | Szerző:

A lámpa pirosra váltott. Úgy kapaszkodott a kocsiajtó kilincsébe, ahogy az újszülött ragaszkodik anyja méhének biztonságához – talán – a világrajövetel előtt. Menekülni akart. Vissza a házhoz, a folyóhoz, a kertjéhez. Menekülni a nagyváros zajától, a jól ismert temető csendjéhez, ahol órákat sétált minden nap. Az egyetlen dolog, ami megnyugtatta. Nem akart trendi lenni. Nem akart nagyvárosi lenni. Egyszerűen csak otthon akart lenni. Még mindig kapaszkodott. A lámpa hirtelen zöldre váltott, és tovább hömpölyögtek a szerkesztőség felé. A bejáratnál megtorpant. Egy beszélgetésre lett figyelmes. Leendő két munkatársa épp az egy napja 22 ezer forintért vásárolt cipőt dicsérte. Dicsérte?-Mi több, az egekbe magasztalta. (tovább…)

Mottó / Tápoldat Művilághoz




„Légy önmagad, nem törődve a következményekkel! A színlelés, vagy a mások tanácsai szerint élt élet: elvesztegetett idő. „

Tápoldat Művi(l)ághoz? ››Bővebben a Szerzőről ››

Goldenblog 2013



Kommentek / Tápoldat Művilághoz

Nézettség

  • Blog nézettsége: 34411

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!